Cirkuláció

Minden, amihez kicsit is közöm volt valaha,
és viszont kell látnom másképp, nélkülem,
kicsit olyan, mintha halálra ítéltek volna.

Még csak nem is tehetek ellene semmit,
saját álmaim, elképzeléseimről esek le,
mindennapok bizonyosságával a porba.

Akár az eső illata, ami megcsap, magával
ragad, olyannyira hogy nem igazán érdekel
már az ázott fejemen, testemen a tömege.

Úgy rabolnak el engem az arcok, szagok,
gesztusok, stimulálások millió-körforgása,
s azon kapom magam: így lettem öregebb.

laarandras művész úrral személyesen :) Bal oldalt nővérem látható.Zseniális volt, régen röhögtem ennyit, megunhatatlan ez az ember.Egyszer amúgy az ő versének ihletére írtam egy saját szerzeményt.András elolvasta Facebook-on, és elismerően szólott róla. Igazán jól esett :)

laarandras művész úrral személyesen :) Bal oldalt nővérem látható.
Zseniális volt, régen röhögtem ennyit, megunhatatlan ez az ember.
Egyszer amúgy az ő versének ihletére írtam egy saját szerzeményt.
András elolvasta Facebook-on, és elismerően szólott róla. Igazán jól esett :)

Zazie az ágyban

Csak ennyit ért 
A hónapok sora, az édes álmok, 
A versek, amiket írtál és a délutánok, 
Mikor a butikhoz elém jöttél és együtt , 
Megfogadtuk, hogy mind leszedjük 
A csillagokat az égről és szépen 
A helyükbe szállunk és fent az égen 
Majd mi fogunk ragyogni, ketten az Ikrek, 
És az rendben van persze, hogy végül nem így lett, 
De menj el francba, Eldée, ha mára 
Nem emlékszel a sok csodára 
Csak arra, hogy kilencven-valahányban 
mennyire jó voltam neked az ágyban…